Gépi tereprendezéseket végzünk ami lehet:
◦talajegyengetés: nem egyenletes területek eligazítása, elsimítása, kisebb dombok leszedése és a gödrök feltöltése
◦gazos területek letakarítása: elgazosodott nem kaszált területen a gaz letakarítása vékony földréteggel együtt
◦talajcsere: szennyezett, sittes talajok egyenletes akár 5 cm vastagságú letermelése és termőréteg terítése
◦rézsűk kialakítása: azokon a területeken ahol ezt a talajszintek lehetővé teszik vagy megkövetelik itt jól alkalmazhatóak a mini forgókotró gépek
◦forgó kotró, minikotró: olyan kicsi általában 1,5-5 tonnás gumiláncos gépek amelyekkel különösen a 2-2,5 tonnás gépekkel kis kertekben is jól lehet dolgozni, mert elférnek
◦bobcat: azokat az általában 1.5-5 tonnás kis gépeket amelyeknek a kerekeit nem lehet kormányozni, ezért csúszó kormányzásúnak hívják őket, a hétköznapi nyelvben bobcat-nek nevezzük.
Miután elhatároztuk, hogy elképzelésünket megvalósítjuk, és kitűztük a főbb funkciókat, nekifoghatunk a legnehezebb munkafázishoz, a tereprendezéshez.
Bár sokan azt gondolják, erre teljesen sík terepadottságok esetén nincs szükség, ezt cáfolnunk kell. Az ilyen kertekben is nagymértékben növeli a látvány összhatását, az egyes funkciók elkülönítését és a kert használata során mozgalmasabb képet tudunk teremteni.
Teljesen sík, szinte vízszintes terepviszonyoknál a tereprendezés általában 20-50-80-120 cm-es szintkülönbségek kialakításával történik. Ennek során pl. a kerti tónak medret ásunk, és a kitermelt földből a kert más részén mikrodombokat építünk. Kiemeljük a kerti szaletli, kerti szerszámtároló alapját és így lesz elég földünk, hogy kialakítsuk a tűzrakóhelyet és környékét egy kisebb magaslaton.
A mélyedések, füvekkel, bokrokkal körbevett zugok lehetőséget nyújtanak az elbújásra, meditálásra, magányos olvasgatásra vagy meghitt beszélgetésekre.
A terepből kiemelt (töltött) mikrodombok főleg déli tájolás esetén ideálisak sziklakertnek, vagy talajtakaró cserjékkel körbevett szoliter (magányosan álló) növények hangsúlyozására. Nagyobb alapterületnél (minimum 7-8 x 3-4 m) a telek sarkainak lekerekítésére, a szögletek megszüntetésére szolgál, ha a dombocskákból elnyújtott lankákat, amőba formájú alacsony kis rézsűket hozunk létre. A telekhatárhoz közelítő mikrodombokat zsalukő vagy szárazon rakott terméskő falakkal foghatjuk meg a szomszédok felől, melyeket olcsó borostyánnal, talajtakaró madárbirsekkel gyorsan eltüntethetünk. Így a dombok tetejére ültetett térhatároló növények már egyből magasabbnak tűnnek, ezzel is elősegítve a mielőbbi takarást a szomszéd felé.
Kocsi beállókat – főleg az ideiglenes vendég-kocsibeállókat – érdemes besüllyeszteni a terepbe és kis dombokkal körülvenni, ezeket alacsony sövénnyel beültetni, hogy az autó látványát minél inkább ki tudjuk iktatni kertünkből
Amennyiben borospincére vagy föld alatti szerszámtárolóra vágyunk, a mélyebb küszöbszinten támfallal körülvett, pergolával árnyékolt kis teraszt is készíthetünk hozzá – árnyas pergolával, a támfalba épített paddal. Itt még a legforróbb nyáron is kellemesen érezhetjük magunkat egy pohár jó bor és barátaink társaságában. A pergolát nagyon hangulatossá és egyedivé varázsolja a felfuttatott lilaakác, vad- vagy csemegeszőlő, trombitafolyondár. Oszlopaira függőágyat akaszthatunk, vagy hintaágyat tehetünk az alatta lévő kis burkolatra.
Amennyiben meredek, rézsűs telkünk van, itt nagyobb volumenű földmunkára, költségesebb, több időt és energiát követelő beavatkozásra lesz szükségünk. A munkák megkezdése előtt érdemes szakember véleményét és árkalkulációját kérni – különös tekintettel a földtömeg számításokra és a tereprendezés terv elkészítésére. Amennyiben 20 m3 feletti földmozgatásra van szükség, érdemes földmunkagépet használni (Bobcat, Gehl, stb). Segítségük különösen köves, agyagos, kötött talajon elengedhetetlen.
Nagyobb bevágásoknál ki kell számítani a kitermelődő föld mennyiségét, ezek elhelyezhetőségét töltésekbe, számolva a föld lazulásával és tömörítésével is. 45 foknál meredekebb rézsűk nem állékonyak, az erózió komoly veszélyt jelent a nagyobb esőzésekkor, ezért ilyen helyeken támfalakat kell építeni.
Rézsűknél a lépcsők kialakítása szintén tereprendezési feladat.
Nagy figyelmet kell szentelni a tereprendezés utáni felszíni vízelvezetésre is. Mivel a korábbi, megbontatlan, főleg növényzettel benőtt talajfelszín általában teljesen elszívja a nagyobb esők alkalmával lehulló csapadékot, tereprendezés után meg kell figyelnünk, hogy szükség van-e szikkasztók, folyókák, drénárok kialakítására. Ezek helyét (rézsűk koronavonalán, támfalak tetején, stb) és méretezését szakemberre érdemes bízni.
Később a terület teljes beültetése (talajtakaró cserjékkel, sík területen füvesítéssel) sokszor teljesen megoldja a felszíni vízelvezetés problémáját, ha megfelelő a növények ültetési tőtávolsága és első éves gondozásuk.
Földmunkák végzésénél figyelembe kell venni, hogy a növények nagy része nem viseli el a talaj-rátöltést, azaz, ha megemeljük a körülöttük lévő talajszintet. Ilyenkor gyökereik kevesebb levegőhöz jutnak, és a növények szenvednek, néha el is pusztulnak.
Ugyanúgy problémához vezethet, ha a tereprendezés során kimélyítik, lesüllyesztik a talajfelszínt, mert ilyenkor óhatatlanul sérülnek a növények gyökerei is és elvágott gyökerekkel nem tudják koronájukat, lombozatukat táplálni.
Ezért a tereprendezés megkezdése előtt mindenképp mérjük fel a meglévő növényzetet, és annak megvédésével kialakítani a különböző töltéseket, bevágásokat.
